{"id":87,"date":"2025-01-14T22:34:08","date_gmt":"2025-01-14T22:34:08","guid":{"rendered":"https:\/\/wingchun-akr.hu\/?page_id=87"},"modified":"2025-06-16T22:10:38","modified_gmt":"2025-06-16T22:10:38","slug":"szerkezet","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/wingchun-akr.hu\/?page_id=87","title":{"rendered":"Szerkezet"},"content":{"rendered":"\n

N\u00e9h\u00e1ny alapfogalom<\/strong><\/p>\n\n\n\n

\u00dctem<\/strong>
Szab\u00e1lyos ism\u00e9tl\u0151d\u00e9sek legkisebb, egym\u00e1ssal azonos egys\u00e9ge. Egy ism\u00e9tl\u0151d\u0151 mozg\u00e1s vagy folyamat szab\u00e1lyoss\u00e1g\u00e1t megad\u00f3, gyorsas\u00e1g\u00e1t megszab\u00f3 id\u0151m\u00e9rt\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n

Ritmus<\/strong>
Szab\u00e1lyos ism\u00e9tl\u0151d\u00e9sek sorozata, v\u00e1ltoz\u00e1sok vagy mozg\u00e1sok folyamatos megism\u00e9tl\u00e9se egyforma id\u0151k\u00f6z\u00f6nk\u00e9nt, a kor\u00e1bbiak alapj\u00e1n el\u0151re kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 form\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n

\u201eKell \u00e1llapot\u201d \u2013 azaz a t\u00f6k\u00e9letes mozg\u00e1s<\/strong>
Kell \u00e1llapot alatt \u00e9rtem azt mozg\u00e1st, amely az elveknek megfelel\u0151en, ellen\u0151rz\u00f6tt k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt hajthat\u00f3 v\u00e9gre.<\/p>\n\n\n\n

\u201eVan \u00e1llapot\u201d \u2013 azaz az \u00e9ppen folyamatban l\u00e9v\u0151 mozg\u00e1s<\/strong>
Van \u00e1llapot alatt \u00e9rtem a mozg\u00e1s adott pillanatban, v\u00e1ltoz\u00f3 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek mellett t\u00f6rt\u00e9n\u0151 v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

Ide\u00e1lis \u00e1llapotot<\/strong>
Az a mozg\u00e1s, amely egy szitu\u00e1ci\u00f3ban kialakult, melynek dinamik\u00e1ja a legink\u00e1bb megk\u00f6zel\u00edti a Kell \u00e1llapotot.<\/p>\n\n\n\n

Megtervezett \u2013 kik\u00e9nyszer\u00edtett mozg\u00e1s<\/strong>
Ellen\u0151rz\u00f6tt k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt, a kell \u00e1llapottal megegyez\u0151, vagy azzal k\u00f6zel azonos form\u00e1ban v\u00e9grehajtott mozg\u00e1st megtervezettk\u00e9nt \u00e9rtelmezem. Ez jellemz\u0151 a formagyakorlatok mozg\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n

A v\u00e1ltoz\u00f3 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek mellett alkalmazott, reflexszer\u0171 mozg\u00e1st kik\u00e9nyszer\u00edtett mozg\u00e1sk\u00e9nt \u00e9rtelmezem, ami a gyakorlatban v\u00e9grehajtott mozg\u00e1sokra jellemz\u0151 legink\u00e1bb. Egy mozg\u00e1st kik\u00e9nyszer\u00edthet az ellenf\u00e9l valamilyen t\u00e1mad\u00e1sa, vagy a fizikai k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek v\u00e1ratlan megv\u00e1ltoz\u00e1sa, mely eredm\u00e9nyezheti az egyens\u00faly elveszt\u00e9s\u00e9t: megcs\u00fasz\u00e1st, megbotl\u00e1st.<\/p>\n\n\n\n

T\u00e1mad\u00e1s, \u00e9s V\u00e9dekez\u00e9s<\/strong>
A mozg\u00e1sok k\u00e9t csoportja a T\u00e1mad\u00e1s, \u00e9s V\u00e9dekez\u00e9s.<\/p>\n\n\n\n

T\u00e1mad\u00f3<\/strong>
Az a szem\u00e9ly, aki els\u0151k\u00e9nt ind\u00edt t\u00e1mad\u00f3 mozdulatot t\u00e1mad\u00f3nak h\u00edvjuk.
A le\u00edr\u00e1sban jel\u00f6l\u00e9se: [A], majd tov\u00e1bbi t\u00e1mad\u00f3k eset\u00e9ben [C], [D], stb<\/p>\n\n\n\n

Fogad\u00f3<\/strong>
Az a szem\u00e9ly, aki ellen a T\u00e1mad\u00f3 valamilyen technik\u00e1t alkalmaz, Fogad\u00f3nak nevezz\u00fck.
A le\u00edr\u00e1sban a jel\u00f6l\u00e9se: [B] [B1] [B2]\u2026
A fogad\u00f3 fogalom az\u00e9rt c\u00e9lszer\u0171bb ellent\u00e9tben a v\u00e9dekez\u0151vel, mert a fogad\u00f3 a v\u00e9dekez\u00e9se sor\u00e1n egyar\u00e1nt alkalmazhat v\u00e9dekez\u0151, vagy t\u00e1mad\u00f3 mozdulatot, esetleg mindk\u00e9t mozdulatot. A v\u00e9dekez\u0151 meghat\u00e1roz\u00e1s, ink\u00e1bb a v\u00e9dekez\u00e9s ir\u00e1ny\u00e1ba visz el.<\/p>\n\n\n\n

Egyidej\u0171 v\u00e9grehajt\u00e1s<\/strong>
Amikor a k\u00e9t kar egyidej\u0171leg, ugyanabban az \u00fctemben, k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 technik\u00e1t hajt v\u00e9gre, azok a f\u00f3kuszt\u00e1vols\u00e1gaikat egyszerre \u00e9rik el, egyidej\u0171s\u00e9gnek nevezz\u00fck. (K\u00e9reget\u0151-k\u00e9z Egyenes-\u00fct\u00e9s)<\/p>\n\n\n\n

Egyidej\u0171 v\u00e9grehajt\u00e1snak nevezz\u00fck azt is, amikor egy t\u00e1mad\u00e1ssal egy id\u0151ben a Fogad\u00f3 is t\u00e1mad.<\/p>\n\n\n\n

R\u00e1k\u00f6vet\u0151 v\u00e9grehajt\u00e1s<\/strong>
Amikor egy v\u00e9dekez\u00e9s ut\u00e1n, a t\u00e1mad\u00e1s legk\u00e9s\u0151bb, a k\u00f6vetkez\u0151 \u00fctemben t\u00f6rt\u00e9nik meg, R\u00e1k\u00f6vet\u0151 v\u00e9grehajt\u00e1snak nevezz\u00fck.<\/p>\n\n\n\n

Megel\u0151z\u0151 v\u00e9grehajt\u00e1s<\/strong>
Megel\u0151z\u0151 v\u00e9grehajt\u00e1sr\u00f3l akkor besz\u00e9l\u00fcnk, amikor egy t\u00e1mad\u00e1sra \u00fagy reag\u00e1lunk, hogy azt a t\u00e1mad\u00e1s \u00fctem\u00e9n bel\u00fcl a t\u00e1mad\u00f3 mozdulatot megel\u0151zz\u00fck, hamarabb tal\u00e1ljuk el a t\u00e1mad\u00f3t.<\/p>\n\n\n\n

Az alapelvek els\u0151 csoportja \u2013 Szerkezet<\/strong>
Az alapelvek Szerkezet csoportja azokat az elveket foglalja egybe, amelyek a t\u00e9rbeli t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1shoz, a mozdulatok helyzet\u00e9nek meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1hoz, a mozg\u00e1sp\u00e1ly\u00e1k le\u00edr\u00e1s\u00e1hoz, ellen\u0151rz\u00e9s\u00e9hez jel\u00f6lnek meg viszony\u00edt\u00e1si pontokat.<\/p>\n\n\n\n

V\u00e1llsz\u00e9less\u00e9g<\/strong>
A Szembeford\u00edtott testtart\u00e1sban, a test oldals\u00f3, legsz\u00e9ls\u0151 vonala.<\/p>\n\n\n\n

K\u00f6z\u00e9pvonal<\/strong>
A test f\u00fcgg\u0151leges k\u00f6z\u00e9pvonala: szimmetriatengelye.
(A legs\u00e9r\u00fcl\u00e9kenyebb testr\u00e9szek ezen a vonalon, vagy ennek k\u00f6zel\u00e9ben helyezkednek el.)<\/p>\n\n\n\n

Oldalfelez\u0151 K\u00f6z\u00e9pvonal<\/strong>
Az Oldalfelez\u0151 K\u00f6z\u00e9pvonal a K\u00f6z\u00e9pvonal \u00e9s a V\u00e1llsz\u00e9less\u00e9g k\u00f6z\u00e9 es\u0151 ter\u00fclet felez\u0151 vonala.<\/p>\n\n\n\n

Magass\u00e1gvonalak<\/strong>
A K\u00f6z\u00e9pvonalat v\u00edzszintesen h\u00e1rom vonal osztja fel. Ezek k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl a gyomorsz\u00e1j, a der\u00e9k, \u00e9s combk\u00f6z\u00e9p magass\u00e1g\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3k.<\/p>\n\n\n\n

T\u00e1mad\u00e1si fel\u00fcletek \u2013 C\u00e9lter\u00fcletek<\/strong>
A K\u00f6z\u00e9pvonal, \u00e9s a Magass\u00e1gvonalak a test teljes fel\u00fclet\u00e9t nyolc r\u00e9szre osztj\u00e1k. Ezek az \u00fagynevezett C\u00e9lter\u00fcletek, a t\u00e1mad\u00e1sok c\u00e9lter\u00fcletei, melyeket jobb, \u00e9s bal oldalon fentr\u0151l lefel\u00e9 sz\u00e1mozhatunk. \u00cdgy tulajdonk\u00e9ppen a sz\u00e1moz\u00e1skor p\u00e1ros \u00e9s p\u00e1ratlan oldalakat kapunk!<\/p>\n\n\n\n

Testtart\u00e1s s\u00edkjai<\/strong>
A fels\u0151 test s\u00edkja k\u00fczdelem k\u00f6zben a helyzetnek megfelel\u0151en sz\u00e1mtalan lehet.
Az egyszer\u0171s\u00e9g kedv\u00e9\u00e9rt n\u00e9gy f\u0151 s\u00edkot k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00fcnk meg a testtart\u00e1sokban. Szembeford\u00edtott, ferde (legfeljebb 45\u00b0-os), mer\u0151leges, (legfeljebb 90\u00b0-os), valamint t\u00falford\u00edtott (azaz 90\u00b0-n\u00e1l tov\u00e1bb ford\u00edtott) tests\u00edk\u00fa tart\u00e1st.
Szembeford\u00edtott s\u00edkr\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk, ha a t\u00e1mad\u00f3 \u00e9s a fogad\u00f3 test\u00e9nek s\u00edkja p\u00e1rhuzamos, K\u00f6z\u00e9pvonalaik egybe esnek. (Ez igaz akkor is, ha mindketten azonos sz\u00f6gben, legfeljebb 45\u00b0-ban elfordulnak!)
Ferde s\u00edknak nevezz\u00fck azt a testtart\u00e1st, melyn\u00e9l a K\u00f6z\u00e9pvonalb\u00f3l ind\u00edtott mer\u0151leges nem fordul tov\u00e1bb az ellenf\u00e9l v\u00e1llsz\u00e9less\u00e9g\u00e9n\u00e9l, azonban a testtart\u00e1s legfeljebb 45\u00b0-ig fordul.
Az mer\u0151leges s\u00edk\u00fa testtart\u00e1sr\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk, amikor a fels\u0151test 90\u00b0-os sz\u00f6get z\u00e1r be az ellenf\u00e9l Szembeford\u00edtott testhelyzet\u00e9vel.
Ha a fels\u0151 test 90\u00b0-n\u00e1l nagyobb sz\u00f6gben fordul, t\u00falfordul\u00e1sr\u00f3l, vagy kifordul\u00e1sr\u00f3l, besz\u00e9l\u00fcnk, ami term\u00e9szetesen bizonyos technik\u00e1k v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1n\u00e1l megengedett.<\/p>\n\n\n\n

Mivel a val\u00f3s\u00e1gban t\u00f6bbf\u00e9le sz\u00f6gben is lehet egym\u00e1shoz viszony\u00edtva a gyakorl\u00f3k (k\u00fczd\u0151k) testtart\u00e1s\u00e1t, a f\u0151s\u00edkok k\u00f6z\u00f6tti sz\u00f6gekben is meg kell hat\u00e1rozni. Ez aszerint t\u00f6rt\u00e9nik hogy a fent meghat\u00e1rozott f\u0151s\u00edkokon t\u00fali sz\u00f6geket, a k\u00f6vetkez\u0151 tartom\u00e1nyba soroljuk. Egy 15\u00b0-os sz\u00f6get m\u00e1r ferde s\u00edk\u00fa tart\u00e1snak, egy 50\u00b0-osat m\u00e1r mer\u0151legesnek, hat\u00e1rozunk meg!<\/p>\n\n\n\n

K\u00fczd\u0151vonal<\/strong>
A test k\u00f6z\u00e9pvonal\u00e1b\u00f3l az ellenf\u00e9l k\u00f6z\u00e9pvonalba bocs\u00e1jtott egyenest K\u00fczd\u0151vonalnak h\u00edvjuk.<\/p>\n\n\n\n

K\u00fczd\u0151t\u00e1vols\u00e1g<\/strong>
A K\u00fczd\u0151 t\u00e1vols\u00e1got \u00fagy hat\u00e1rozzuk meg, hogy nyitott teny\u00e9rrel, a teljesen kiny\u00fajtott kar az ujjheggyel \u00e9ppen hogy \u00e9rinti a gyakorl\u00f3t\u00e1rsat, illetve a gyakorl\u00f3k Vezet\u0151kezei a csukl\u00f3ikn\u00e1l \u00e9rintkeznek.<\/p>\n\n\n\n

K\u00f6zelharc t\u00e1vols\u00e1g<\/strong>
A K\u00f6zelharct\u00e1vols\u00e1g az a t\u00e1vols\u00e1g, amikor az egyik gyakorl\u00f3 Vezet\u0151kez\u00e9nek csukl\u00f3ja a m\u00e1sik gyakorl\u00f3 \u0150rz\u0151kez\u00e9nek csukl\u00f3j\u00e1val \u00e9rintkezik.<\/p>\n\n\n\n

Belharct\u00e1vols\u00e1g<\/strong>
A Belharct\u00e1vols\u00e1g az a t\u00e1vols\u00e1g, amikor a gyakorl\u00f3k ferde K\u00e9reget\u0151kezeik a csukl\u00f3ikn\u00e1l \u00e9rintkeznek.<\/p>\n\n\n\n

A K\u00fczd\u0151vonal feloszt\u00e1sa<\/strong>
A Szembeford\u00edtott testhelyzetre mer\u0151leges K\u00fczd\u0151vonalon \u00f6t ter\u00fcletet, illetve t\u00e1vols\u00e1got k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00fcnk meg.
\u2022 Az els\u0151 a bels\u0151 ter\u00fclet: a test s\u00edkja \u00e9s az \u0150rz\u0151-k\u00e9z k\u00f6z\u00e9 es\u0151 ter\u00fclet \u2013 az a ter\u00fclet, amely a Bels\u0151 Elfordul\u00f3-karok v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges (CK)
\u2022 M\u00e1sodik, az \u0150rz\u0151-k\u00e9z tart\u00e1s ter\u00fclete (egy\u00e9ni)
\u2022 Harmadik a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 ter\u00fclet: az \u0150rz\u0151-k\u00e9z \u00e9s a Vezet\u0151-k\u00e9z k\u00f6z\u00e9 es\u0151 ter\u00fclet \u2013 az a ter\u00fclet, amely szitu\u00e1ci\u00f3kt\u00f3l, taktik\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg\u0151en a karok cser\u00e9j\u00e9nek v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges. (SNT)
\u2022 Negyedik t\u00e1vols\u00e1g a Vezet\u0151-k\u00e9z tart\u00e1s ter\u00fclete (egy\u00e9ni)
\u2022 \u00d6t\u00f6dik t\u00e1vols\u00e1g a k\u00fcls\u0151 ter\u00fclet: a Vezet\u0151-k\u00e9z \u00e9s a kiny\u00fajtott kar ujjhegye k\u00f6z\u00e9 es\u0151 ter\u00fclet \u2013 a tulajdonk\u00e9ppeni K\u00fczd\u0151 t\u00e1vols\u00e1g<\/p>\n\n\n\n

Bels\u0151- \u00e9s k\u00fcls\u0151 tartom\u00e1ny\/ter\u00fclet<\/strong>
A p\u00e1rhuzamosan, v\u00e1ll magass\u00e1gba emelt karok k\u00f6z\u00f6tti ter\u00fclet Bels\u0151 t\u00e1mad\u00e1si ter\u00fcletnek nevezz\u00fck, m\u00edg a karokon k\u00edv\u00fcl es\u0151ket K\u00fcls\u0151 t\u00e1mad\u00e1si ter\u00fcletnek.<\/p>\n\n\n\n

Gyakorl\u00e1skor ezekr\u0151l a tartom\u00e1nyokr\u00f3l \u00e9rkez\u0151 t\u00e1mad\u00e1sokat egyszer\u0171s\u00edtve csak a k\u00fcls\u0151 vagy a bels\u0151 jelz\u0151kkel pontos\u00edtjuk. \u00cdgy teh\u00e1t: K\u00fcls\u0151 Egyenes-\u00fct\u00e9s, bels\u0151 Egyenes-\u00fct\u00e9s (az \u00fan. k\u00f6zbe \u00fct\u00e9s), bels\u0151 K\u00e9reget\u0151-k\u00e9z, k\u00fcls\u0151 K\u00e9reget\u0151-k\u00e9z<\/p>\n\n\n\n

P\u00e1rhuzamos \u00e9s \u00e1tl\u00f3s k\u00e9ztart\u00e1s<\/strong>
A gyakorl\u00f3k\/k\u00fczd\u0151k karjainak t\u00e9rbeli elhelyezked\u00e9s\u00e9nek pontos\u00edt\u00e1s\u00e1ra alkalmazott fogalmak. P\u00e1rhuzamos k\u00e9ztart\u00e1sr\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk, ha azonos(!) oldalon, az egyik gyakorl\u00f3 jobb \u00e9s a m\u00e1sik gyakorl\u00f3 bal karja \u00e9rintkezik, m\u00edg \u00e1tl\u00f3s a k\u00e9ztart\u00e1s, ha mink\u00e9t gyakorl\u00f3 jobb, vagy bal karjai \u00e9rintkeznek.<\/p>\n\n\n\n

S\u00falypont, t\u00f6megk\u00f6z\u00e9ppont, k\u00f6z\u00e9ppont<\/strong>
az emberi test geometriai s\u00falypontja. A test k\u00f6zep\u00e9ben, a k\u00f6ld\u00f6k alatt k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl h\u00e1rom ujjnyira, a testen bel\u00fcl tal\u00e1lhat\u00f3 pont, a test magass\u00e1g\u00e1nak k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 60%-a a talajt\u00f3l m\u00e9rve.<\/p>\n\n\n\n

S\u00falyvonal<\/strong>
A test s\u00falypontj\u00e1b\u00f3l a talajra bocs\u00e1jtott f\u00fcgg\u0151leges egyenes.<\/p>\n\n\n\n

Az \u00e1ll\u00e1sok \u201ealapter\u00fclete\u201d<\/strong>
Mivel az ember k\u00e9t l\u00e1bon \u00e1ll, ez\u00e9rt az \u00e1ll\u00e1s alapter\u00fclete magyar\u00e1zatra szorul.
Ezt az alapter\u00fcletet meghat\u00e1rozza a sarkakat \u00f6sszek\u00f6t\u0151 egyenes, valamint a l\u00e1bfejek egym\u00e1ssal bez\u00e1rt sz\u00f6ge, a l\u00e1bfejekb\u0151l el\u0151re ind\u00edtott egyenesek \u00e1ltal megrajzolhat\u00f3 h\u00e1romsz\u00f6g.
A l\u00e1bfejek egym\u00e1ssal bez\u00e1rt sz\u00f6ge lehet p\u00e1rhuzamos, \u00f6ssze-, vagy sz\u00e9ttart\u00f3. Ez a sz\u00f6g hat\u00e1ssal van az \u00e1ll\u00e1s alapter\u00fclet\u00e9re, ez\u00e1ltal a stabilit\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n

Egyens\u00falyi helyzet<\/strong>
A s\u00falyvonalat a talajra vet\u00edtve, a talajon meghat\u00e1rozhat\u00f3 pont, ha az \u00e1ll\u00e1s alapter\u00fclet\u00e9n bel\u00fcl esik, a test egyens\u00falya megtarthat\u00f3. Ha az alapter\u00fcletet megrajzol\u00f3 vonalakra esik, az egyens\u00falyi helyzet labilis, ha a vonalakon k\u00edv\u00fcl esik, akkor az egyens\u00faly nem tarthat\u00f3 fent, ami egyens\u00falyveszt\u00e9st eredm\u00e9nyez!<\/p>\n\n\n\n

T\u00f6megeloszl\u00e1s \u2013 \u00c1ll\u00e1sszerkezet (A testtart\u00e1s szerkezete)<\/strong>
T\u00f6bbf\u00e9le \u00e1ll\u00e1s felv\u00e9tele lehets\u00e9ges! A felvett \u00e1ll\u00e1sok hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t mindig az adott helyzetben, a v\u00e9grehajtott mozg\u00e1s f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben kell \u00e9rt\u00e9keln\u00fcnk.<\/p>\n\n\n\n

Alapvet\u0151en az \u00e1ll\u00e1soknak k\u00e9t csoportja van. Amikor a tests\u00faly egyenl\u0151 ar\u00e1nyban oszlik meg a l\u00e1bakon, \u00e9s amikor nem.
Ezenk\u00edv\u00fcl tov\u00e1bbi k\u00e9t csoport szerint vannak m\u00e9ly \u00e9s magas \u00e1ll\u00e1sok. (Ezek t\u00e1rgyal\u00e1sa k\u00fcl\u00f6n fejezetben, az \u00e1ll\u00e1sokn\u00e1l magyar\u00e1zom!)
Mindegyik \u00e1ll\u00e1snak megvan a l\u00e9tjogosults\u00e1ga, mindegyik alkalmazhat\u00f3s\u00e1g\u00e1t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szitu\u00e1ci\u00f3k hat\u00e1rozz\u00e1k meg, illetve mindig az ig\u00e9nybev\u00e9telnek megfelel\u0151 \u00e1ll\u00e1st kell alkalmaznunk.
Alapvet\u0151en mindenki \u00f6szt\u00f6n\u00f6sen az ig\u00e9nybev\u00e9telnek megfelel\u0151 \u00e1ll\u00e1st veszi fel!<\/p>\n\n\n\n

Stabilit\u00e1s \u00e9s mozg\u00e9konys\u00e1g<\/strong>
Az \u00e1ll\u00e1sok felv\u00e9telekor l\u00e9nyeges szempont a stabilit\u00e1s \u00e9s a mozg\u00e9konys\u00e1g!<\/p>\n\n\n\n

A k\u00e9t szempont a k\u00f6vetkez\u0151 m\u00f3don hat\u00e1roz meg egy \u00e1ll\u00e1st. A stabilit\u00e1s \u00e9s mozg\u00e9konys\u00e1g ford\u00edtottan ar\u00e1nyos.
Min\u00e9l stabilabb egy \u00e1ll\u00e1s \u2013 ez jellemz\u0151 a m\u00e9ly \u00e1ll\u00e1sokra \u2013 ann\u00e1l neh\u00e9zkesebb bel\u0151le az elmozdul\u00e1s, vagy abban a mozg\u00e1s.
Min\u00e9l nagyobb mozg\u00e9konys\u00e1g jellemez egy \u00e1ll\u00e1st \u2013 a magasabb \u00e1ll\u00e1sok \u2013 ann\u00e1l labilisabb.<\/p>\n\n\n\n

Dinamikus egyens\u00faly<\/strong>
Ugyanakkor a dinamikus egyens\u00faly m\u00e9gis egy magasabb \u00e1ll\u00e1sban val\u00f3s\u00edthat\u00f3 meg hat\u00e9konyabban, mivel egyens\u00faly veszt\u00e9s eset\u00e9n, az egyens\u00faly visszanyer\u00e9s\u00e9re az elmozdul\u00e1s k\u00f6nnyed\u00e9n v\u00e9grehajthat\u00f3 egy magas \u00e1ll\u00e1sb\u00f3l, egy m\u00e1sik stabil egyens\u00falyi helyzet\u0171 \u00e1ll\u00e1s felv\u00e9tel\u00e9re!<\/p>\n\n\n\n

Hangs\u00falyos pontok \u2013 Mozg\u00e1sp\u00e1lya, mozdulat (technika), technik\u00e1k megnevez\u00e9se<\/strong>
Minden technik\u00e1t k\u00e9t pont, a kezd\u0151- \u00e9s a v\u00e9gpontja hat\u00e1rolja. E k\u00e9t pont k\u00f6z\u00f6tt a technik\u00e1t mozg\u00e1sp\u00e1ly\u00e1ja jellemzi.
A v\u00e9grehajtott technik\u00e1ra, a v\u00e9gpontban, mint tart\u00e1s tekint\u00fcnk! A formagyakorlatokban a v\u00e9gpontban r\u00f6gz\u00edtett mozdulatot nevezz\u00fck meg (P\u00e9ld\u00e1ul K\u00e9reget\u0151k\u00e9z, Sz\u00e1rnyk\u00e9z), azonban az \u00e9rtelmez\u00e9sek sor\u00e1n egy adott tart\u00e1s t\u00f6bb szitu\u00e1ci\u00f3ra utalhatnak (P\u00e9ld\u00e1ul K\u00e9reget\u0151k\u00e9z \u2013 magas Has\u00edt\u00f3k\u00e9z)<\/p>\n\n\n\n

A technik\u00e1k megnevez\u00e9s\u00e9n\u00e9l fontos k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny, hogy a technika kezd\u0151pontja, ahonnan a mozdulat elindul, ahonnan az kifejl\u0151dik, t\u00f6bb helyen megjel\u00f6lhet\u0151, v\u00e9gpont azonban csak egy van! Ez\u00e9rt is ebben a pontban hivatkozunk n\u00e9vvel a technik\u00e1ra (Mer\u00edt\u0151 K\u00e9reget\u0151k\u00e9z, kiemel\u0151 K\u00e9reget\u0151k\u00e9z, lenyom\u00f3 K\u00e9reget\u0151k\u00e9z)<\/p>\n\n\n\n

A technik\u00e1k megnevez\u00e9s\u00e9n\u00e9l t\u00f6bb esetben egy jelz\u0151vel (magas, m\u00e9ly, ferde) hivatkozunk, a technika pontos\u00edt\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n

A megnevez\u00e9s\u00e9n\u00e9l teh\u00e1t a v\u00e9gpontban r\u00f6gz\u00edtett k\u00e9ztart\u00e1st egy \u201ebesz\u00e9des\u201d magyar(!) fogalommal, n\u00e9vvel jel\u00f6lj\u00fck, meghat\u00e1rozva a mozdulatot, lehet\u0151leg utalva annak kivitelez\u00e9si m\u00f3dj\u00e1ra.
Haszn\u00e1lt a hagyom\u00e1nyosan alkalmazott a technik\u00e1k k\u00ednai elnevez\u00e9se is: Tan sau, Pak sau.<\/p>\n\n\n\n

Fontos!
A K\u00e9reget\u0151k\u00e9z mozg\u00e1s \u00e9s a K\u00e9reget\u0151-k\u00e9z tart\u00e1s nem ugyanaz a kateg\u00f3ria.
A K\u00e9reget\u0151k\u00e9z mozg\u00e1snak t\u00f6bb pontot megjel\u00f6lhet\u00fcnk kezd\u0151pontj\u00e1ul, a v\u00e9gpont a K\u00e9reget\u0151k\u00e9z tart\u00e1s, azonban egy K\u00e9reget\u0151k\u00e9z eset\u00e9ben mindig a teljes mozg\u00e1st kell figyelembe venni, valamelyik kezd\u0151pontb\u00f3l a v\u00e9gpontba.<\/p>\n\n\n\n

F\u00e9lre\u00e9rt\u00e9sre adhat okot a K\u00e9reget\u0151k\u00e9z \u00e9s a ferde K\u00e9reget\u0151k\u00e9z, vagy a Sz\u00e1rnyk\u00e9z \u00e9s a als\u00f3 Sz\u00e1rnyk\u00e9z, stb. tart\u00e1sok meghat\u00e1roz\u00e1sa. Ezekre is igaz, hogy a kiindul\u00f3 pontjuk t\u00f6bbf\u00e9le lehet, a v\u00e9gpontjuk pedig ugyanaz, de egyszer\u0171s\u00e9gb\u0151l ezekre is K\u00e9reget\u0151k\u00e9zk\u00e9nt hivatkozunk.<\/p>\n\n\n\n

A f\u00f3kuszpont<\/strong>
Az a pont ahov\u00e1 egy adott technika ereje \u00f6sszpontosul, ahol a mozg\u00e1s sor\u00e1n \u00f6sszegy\u0171lt er\u0151, a legnagyobb!<\/p>\n\n\n\n

F\u00f3kuszt\u00e1vols\u00e1g<\/strong>
A technik\u00e1k v\u00e9gpontja, ahol az adott mozg\u00e1s v\u00e9get \u00e9r, egyben a tart\u00e1s, a technika f\u00f3kuszpontja is!<\/p>\n\n\n\n

Er\u0151vonal<\/strong>
A mozdulatok valamilyen kezd\u0151pontb\u00f3l kiindulva, a v\u00e9gpontba egy ide\u00e1lis \u00faton, a mozg\u00e1sp\u00e1ly\u00e1n jutnak el a v\u00e9gpontba.
A talajon, az adott helyzetben l\u00e9v\u0151 l\u00e1bfejek (sarok, talp) t\u00e1mad\u00e1spontjaib\u00f3l (speci\u00e1lis esetben, f\u00f6ldharcban, a t\u00e1mad\u00e1spont lehet m\u00e1s is: kezek, a f\u00f6ld\u00f6n fekv\u0151 test sz\u00e1mos pontja!), a l\u00e1bakon, der\u00e9kon (s\u00falyponton), a fels\u0151testen, a kar(ok)on kereszt\u00fcl v\u00e9gig a mozg\u00e1s erej\u00e9nek f\u00f3kuszpontj\u00e1ig, megh\u00fazhat\u00f3 egy \u201evonal\u201d, ami tulajdonk\u00e9ppen az izmok \u00e1ltal v\u00e9gzett munka hat\u00e1svonala, megk\u00f6zel\u00edt\u0151leg a kifejtett er\u0151 ered\u0151j\u00e9t jelenti. Ez a vonal, az er\u0151vonal. Egyszer\u0171bben fogalmazva, az er\u0151vonal a technik\u00e1ban r\u00e9szvev\u0151 izmok (t\u00e1mad\u00e1spontt\u00f3l a f\u00f3kuszpontig) egym\u00e1s ut\u00e1n t\u00f6rt\u00e9n\u0151 bekapcsol\u00f3d\u00e1sa, m\u0171k\u00f6d\u00e9se.<\/p>\n\n\n\n

Fontos! Egy technika sohasem korl\u00e1toz\u00f3dik csak a karok, vagy l\u00e1bak mozg\u00e1s\u00e1ra. A technik\u00e1ban, a mozg\u00e1sban mindig az eg\u00e9sz test r\u00e9szt vesz, a test izmainak \u00f6sszehangolt munk\u00e1ja.<\/p>\n\n\n\n

K\u00f6ny\u00f6k- (\u00e9s csukl\u00f3-) tart\u00e1s<\/strong>
A szerkezet szintj\u00e9n a k\u00f6ny\u00f6k- \u00e9s csukl\u00f3tart\u00e1sr\u00f3l csak egy-egy adott technika v\u00e9gpontj\u00e1ban \u00e9rdemes besz\u00e9lni. A v\u00e9grehajt\u00e1s sor\u00e1n ezek mozg\u00e1s\u00e1t \u00e9rtelmezz\u00fck!
Minden technik\u00e1nak a v\u00e9gpontban behat\u00e1rolhatjuk az ide\u00e1lis k\u00f6ny\u00f6k- \u00e9s csukl\u00f3tart\u00e1s\u00e1t, amivel az adott technika statikusan, a legnagyobb er\u0151kifejt\u00e9sre k\u00e9pes.
Fontos azonban m\u00e1r most megjegyezni, hogy az elvek m\u0171k\u00f6d\u00e9s csoportj\u00e1ban, a folyamatos mozg\u00e1s sor\u00e1n a k\u00f6ny\u00f6k- \u00e9s csukl\u00f3tart\u00e1sra csak a mozg\u00e1s, egy vizsg\u00e1lt id\u0151pillanat\u00e1ban pontszer\u0171en hivatkozhatunk. A m\u0171k\u00f6d\u00e9s szintj\u00e9n, nem \u00e9rtelmezhet\u0151 a k\u00f6ny\u00f6k \u00e9s csukl\u00f3tart\u00e1s, mivel a technik\u00e1k kivitelez\u00e9se sor\u00e1n, a k\u00f6ny\u00f6k \u00e9s a csukl\u00f3 mozg\u00e1s\u00e1t vizsg\u00e1ljuk!<\/p>\n\n\n\n

Vissza az Elm\u00e9letek men\u00fcbe<\/a><\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

N\u00e9h\u00e1ny alapfogalom \u00dctemSzab\u00e1lyos ism\u00e9tl\u0151d\u00e9sek legkisebb, egym\u00e1ssal azonos egys\u00e9ge. Egy ism\u00e9tl\u0151d\u0151 mozg\u00e1s vagy folyamat szab\u00e1lyoss\u00e1g\u00e1t megad\u00f3, gyorsas\u00e1g\u00e1t megszab\u00f3 id\u0151m\u00e9rt\u00e9k. RitmusSzab\u00e1lyos ism\u00e9tl\u0151d\u00e9sek sorozata, v\u00e1ltoz\u00e1sok vagy mozg\u00e1sok folyamatos megism\u00e9tl\u00e9se egyforma id\u0151k\u00f6z\u00f6nk\u00e9nt, a kor\u00e1bbiak alapj\u00e1n el\u0151re kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 form\u00e1ban. \u201eKell \u00e1llapot\u201d \u2013 azaz a t\u00f6k\u00e9letes mozg\u00e1sKell \u00e1llapot alatt \u00e9rtem azt mozg\u00e1st, amely az elveknek megfelel\u0151en, ellen\u0151rz\u00f6tt k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt hajthat\u00f3 v\u00e9gre….<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":85,"menu_order":2,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-87","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/wingchun-akr.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/87","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/wingchun-akr.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/wingchun-akr.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/wingchun-akr.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/wingchun-akr.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=87"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/wingchun-akr.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/87\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1050,"href":"https:\/\/wingchun-akr.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/87\/revisions\/1050"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/wingchun-akr.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/85"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/wingchun-akr.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=87"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}