A Siu Nim Tau szerkezete (2/1)

A Siun Nim Tau forma szembeötlő jellegzetességei – A Rendszerezett Testtudati Útmutató mint új megközelítés (2/1. rész)

A mostani részben szeretnék írni a forma szembeötlő jellegzetességeiről, a látható szerkezeti felépítéséről, ha nem is azzal a részletességgel, ahogyan azt az olvasó elvárná. A téma sokkal érdekesebb egy személyes, interaktív beszélgetés során tárgyalva, meghallgatva egymás gondolatait!
Ez a bejegyzés a SNT formagyakorlatról az én értelmezésem szerint mutatja be a témát.
Forrásként ugyancsak felhasználtam jó néhány Google információt, amit összeszerkesztettem a tapasztaltaimmal, gondolataimmal.
Megpróbálok egy logikai felépítést követni, amelyben a [vingcsun] irányzatok tradicionális felfogását követve indulok el, majd végezetül rátérek a Wing Chun AKR TRU forma hasonló ismertetésére.

A Siu Nim Tau külső szemlélő számára

Annak, aki a SNT-t először látja furcsa élmény lehet a formagyakorlat.
Különösen akkor, ha semmilyen előzetes ismerete nincs a [vingcsun]-ról. A szemlélő nem egy látványos elemeket tartalmazó mozdulatsort lát, amely első pillantásra egyértelműen egy harci helyzetet idézne fel. Ehelyett egy harcművészt lát, aki egy furcsa állásban, hosszú ideig egy helyben marad, s közben lassú, ismétlődő kézmozdulatokat végez.
A gyakorló mozdulatai kívülről visszafogottnak, kimértnek, sőt bizonyos szempontból monotonnak tűnhetnek. Nincs benne az a látványosság, amelyet egy laikus egy harcművészeti gyakorlattól esetleg várna, különösen, ha látott már néhány karate kata-t.

Aki más harcművészetekhez szokott, azt várná, hogy a gyakorlás során folyamatos helyváltoztatás, rúgás, ütés, kitérés követik egymást. Ezzel szemben, a bemutatást végző személy felveszi a SNT alapállását, egy meglehetősen statikus állást, melyben a lábak viszonylag szélesen helyezkednek el, a térdek befelé irányulnak, a test pedig stabilan, szinte mozdulatlanul áll.
A mozdulatok lassúak és rendkívül szabályozottak. A karok különböző helyzeteket vesznek fel, majd visszatérnek egy adott, korábbi pozícióba, egyes mozdulatsorok végén, egy csuklókörzés után, a hátrahúzott könyöktartásba.
A kézfej, az alkar és a könyök folyamatosan változtatják egymáshoz és a testhez viszonyított helyzetüket. (Fontos, és már itt meg kell jegyeznem, a könyök bizony mozog, és nem mozdulatlan (Mozdulatlan könyök elve)!!! Ha nem mozog, az már nagy baj.)
A külső szemlélő nem feltétlenül tudja megkülönböztetni az egyes mozdulatokat. Számára valószínűleg nem jelent semmit, hogy amit lát, az éppen milyen technika (Tan Sau, Wu Sau, Fook Sau vagy Bong Sau).
Szembeötlő, hogy bizonyos mozdulatok ismétlődnek, aminek köszönhetően nem tűnik a formagyakorlat dinamikusnak, sőt, inkább monotonnak.

Jól elkülöníthető részek a formagyakorlatban

A formagyakorlat, a [vingcsun] rendszerekben betöltött szerepe jóval több, sokrétűbb annál, mint amit egy kezdő az első hónapokban gondol arról.

A Siu Nim Tau sajátos szerkezete, végrehajtási módja, légzéstechnikája és dinamikája együtt olyan gyakorlási környezetet hoz létre, amit a harcművész egy helyben állva végez, miközben a rendszert alkotó mozgások, mozdulatok számos alapvető elemét gyakorolja.
A forma szerkezete több, egymást követő szakaszra bontható. A különböző [vingcsun]-vonalak eltérő módon más-más mozdulatsorokkal tanítják a formát, de általában megjelennek benne olyan alapvető tartások és mozgások, mint a Tan Sau, Fook Sau, Wu Sau, Bong Sau, Pak Sau, Huen Sau és különböző támadó mozdulatok.

A forma jellegzetes állása: Jee Ge Kim Yeung Ma, melynek szerkezetét az Eiffel toronyhoz szokták hasonlítani, amit egy igen stabil(?) állásként határoznak meg.

A formagyakorlatot hagyományosan három részre szokás felosztani. A részeket nagyon leegyszerűsítve a kezdők számára a következő módon határozzák meg azért, hogy a tanítást megkönnyítsék. (Legalább is kezdő koromban így hivatkoztak a különböző részekre).
I. harmad: alaptechnikák
II. harmad: önvédelmi technikák
III. harmad: harci technikák

Az első harmadot nagyon lassan végzik, míg a másik két harmadot gyorsabban.
A második harmad mozdulatait mindkét karral egyszerre hajtják végre, aminek magyarázata, hogy ezeknél a mozdulatoknál a két kéz nem zavarja egymást a mozgás sorén, így adódik lehetőség a szimmetrikus végrehajtásra.

A formát feloszthatjuk nyolc szekcióra is!

  1. szekció: Az alapállás felvétele, valamint a dupla Tan Sau, Gaun Sau és Kwun Sau mozdulatok elvégzése.
  2. szekció: Az ütések végrehajtása, valamint a Tan Sau és Huen Sau.
  3. szekció: Rendkívül lassú rész (nevezik Saam Bai Fut-nak is – Háromszori meghajlás a Buddhának), amely magába foglalja a Tan Sau, Fook Sau, Wu Sau és Huen Sau ismétléseit.
  4. szekció: A különféle technikák (Gum Sau), a Lan Sau, Fak Sau, Jam Sau és Tok Sau technikák dinamikus sorozata mindkét kézzel egyszerre.
  5. szekció: Pak Sau, Wu Sau / Tan sau, és fekvő tenyérütés.
  6. szekció: Tan Sau, Jam Sau, Gwat Sau és Lau Sau kombinációja, amelyet egy alsó tenyérütés zár le.
  7. szekció: A Bong Sau és Tan Sau közötti átmenet, kiegészítve egy felső/alsó tenyérütéssel.
  8. szekció: A Tut Sau sorozata, amelyet a gyors láncütések zárnak le

A Siu Nim Tau mozdulatainak kapcsolatrendszere

Korábban említésre került, hogy a Siu Nim Tau egyik jellegzetessége, hogy a gyakorló stabil állásban hajtja végre a formát. Ez lényeges különbséget mutat a későbbi [vingcsun] formákhoz képest. A Chum Kiu már hangsúlyosan tartalmaz testfordításokat és helyváltoztatást: lépéseket, a Biu Tze pedig – bár nem látszik egyértelműen – még összetettebb testmozgásokat alkalmaz.
A Siu Nim Tau a konkrét formából „kihagyja” a lépést és a fordulást (A forma mozdulatainak értelmezése, vagyis a technikák alkalmazása viszont a test elmozdulásával, fordulással, lépéssel történnek). Ennek oka, hogy a gyakorló a figyelmét a karok működésére és a koordinációra fordítsa.
A forma egyik legfontosabb feladata, hogy szabályozza, összehangolja a karok mozgását a testtel. (Néhány forrás szerint, ez a Chum Kiu feladata).

Mitől különleges a Siu Nim Tau?

A forma említett legfeltűnőbb sajátossága, hogy a gyakorló végig a jellegzetes Yee Jee Kim Yeung Ma állásban végzi a mozgást. A Siu Nim Tau ezért első látásra szokatlanul egyszerűnek tűnhet. Valójában éppen az állásnak köszönhetően válik lehetővé a testmechanika részletes megfigyelése.
A gyakorló megtanulja a középvonal „használatát”, a könyök helyzetét, a váll és a kar kapcsolatát, a technikák struktúráját, az egyensúlyt, a koordinációt és az erő megfelelő kezelését.
A Tan Sau, Fook Sau, Bong Sau és más kéztechnikák ismételt gyakorlása nem egy előre megírt harci koreográfiát jelent, hanem a test számára szükséges alapelvek rögzítését.
Emiatt a forma lassú végrehajtása. A lassú gyakorlás lehetőséget ad arra, hogy a gyakorló érzékelje a saját testének helyzetét, az izmok felesleges feszültségét – amit kikapcsolhat – a mozgás irányát. A Siu Nim Tau így nem egyszerűen „az első forma”, hanem a [vingcsun] legfontosabb alapozó gyakorlata.

A Siu Nim Tau szerkezete, végrehajtása, légzése és dinamikája nem négy egymástól független tulajdonság. Ezek egymásra épülnek.
A Yee Jee Kim Yeung Ma állás csökkenti az egész test mozgási változóit. A gyakorlónak nem kell egyszerre a lépéssel és a fordulással foglalkoznia. Ez lehetővé teszi, hogy nagyobb figyelmet fordítson a felsőtestre és a karok működésére.
A lassú és kontrollált végrehajtás tovább csökkenti a mozgás komplexitását, és lehetőséget ad az apró hibák felismerésére.
A nyugodt légzés támogatja a folyamatos, fölösleges feszültségtől mentes végrehajtást.
A dinamika pedig megmutatja, hogy a forma nem pusztán statikus tartások gyűjteménye, hanem egymással kapcsolatban álló mozgások rendszere.
Így a Siu Nim Tau egyik legfontosabb sajátossága éppen az, hogy a kevés, egyszerű külső mozgással sok belső ellenőrzési lehetőséget teremt.
A gyakorló nem tudja a hiányosságokat egyszerűen gyorsasággal, lendülettel vagy helyváltoztatással elfedni. A forma szűk mozgáskeretei miatt a testhasználat számos problémája jól érzékelhetővé válhat!

Egy hasonlat a [vingcsun] formagyakorlatainak logikai felépítésére

Ez a hasonlat csupán szemléltetést szolgálja, egy mankó a három forma egymásra épülő logikájára.
Egy megközelítésmód, ami rávilágít arra, hogyan épül egymásra, alkotnak egységet a formagyakorlatok: mozdulataik, mozgásaik.
A kezdők számára sokat segíthet ez a hasonlat, ám közel sem lehet ennyivel megmagyarázni a valós logikai kapcsolatot.

A SNT-ról szokták mondani, hogy úgy kell rá tekinteni, mint a ábécé betűire. Ezt a vonalat követve, a Chum Kiu forma a szavak szintjét jelenti, míg a Biu Tze mondatokét, és a küzdelem a tulajdonképpeni beszéd.

A képek forrásai:
amazon.com
cvshark.hu
pixbay.com
westcoastwingchun.com