Nehéz feladatra vállalkoztam, de remélem sikerült megbirkóznom vele legalább olyan szinten, ami az érdeklődők kíváncsiságát kielégíti!
Mint ahogyan minden harcművészeti irányzatnak megvan a maga eredettörténete, így természetesen a [vingcsun]-nak is.
Szeretném felhívni a figyelmeteket, hogy ez a leírás csak Ip Man nagymester vonalán visz végig.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy a történetben számos mester tanulta a stílust, de az ő történetük nem ismert annyira, és hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy nem is létezhet más vonal.
Be kell látnunk, hogy az ő
történetük is egy-egy ágat nyitott a Ng Mui alkotta harcművészet teljes történetében.
A különböző mesterek a családfában egy-egy ágat képviselnek, és ezek az ágak elvezetnek napjainkig.
Napjainkban egy Shaolin Wing Chun formagyakorlat
Látva a mozgást sejtjük, hogy a gyökerek közösek.
Már az elején be kellett látnom, hogy nem lesz rövid ez a téma, ezért igyekeztem rövid fejezetekre bontani.
Ugyanakkor világossá vált számomra, hogy nem szükséges olyan alapossággal, részletességgel a gazdag történet anyagot ismertetni, ahogyan azt igazából lehetne.
Megvallom, nincs meg hozzá az ismeretem, és nem is érzem képesnek magam erre a feladatra!
Igyekszem az Ip Man vonalon megmaradni, így csak a stílus állomásait érintem, de mivel sok esetben a történet érintkezik más fontos eseményekkel, egyéb harcművészetekkel, azokról is igyekszem forrásokat megjelölni, hogy a kíváncsibb természetű olvasók igényeinek is próbáljak megfelelni.
(Elképzelhető, hogy a későbbiekben bővítem a leírást, ha újabb információkra bukkanok, esetleg segítséget kapok tőletek!
Szívesen fogadom az építő jellegű kritikát a [vingcsun] eredettörténetével kapcsolatban!)
Igyekeztem a világhálón található információkat az oldalamon összegyűjteni, egybeszerkeszteni, olyan formába rendezni, ahogyan az a legegyértelműbb. Természetesen az elkészült írás, eddig az általam elfogadott, kiválogatott információkból összeállított változat. Nem tudományos alapossággal készült leírás, ami azt jelenti, hogy a források sok esetben ugyancsak saját elképzelések szerint, saját harcművészeti stílusok eredetének történetéhez igazodtak, így az általam egybegyűjtött információk is az én véleményemet tükrözik.
Az ezen az oldalon leírt [vingcsun] eredettörténet forrásanyagai a világhálón fellelhető írások összefésüléséből jött létre!
1. Fejezet: A Shaolin templom története
2. Fejezet: Ng Mui
3. Fejezet: Yim Wing Chun
4. Fejezet: Leung Bok Cha
5. Fejezet: A Vörös bárka legendája
6. Fejezet: Wong Wah-Bo
7. Fejezet: Foshan – Dr. Leung Jan
8. Fejezet: Chan Wah-Shun
9. Fejezet: Ip Man
„Amikor az ember kis kortyokban issza a vizet, mindig a forrásra kell gondolnia”
A stílus történetét a legtöbb [vingcsun] iskola közel azonos módon meséli el, ugyanakkor az eredeti vonaltól már régen elvált iskoláknál bizonyos különbségek tapasztalhatók.
Általában három alapvető formában mesélik el a történteket:
• A stílus Ng Mui shaolin apácától és tanítványától Yim Wing Chun-tól származik. A stílust Yim Wing Chun-ról nevezik Wing Chun-nak.
• A stílust a Shaolin kolostorban állították össze, s a kolostor pusztulása után terjedt el. A mesterek akik összeállították, a kolostor Weng Chun Tong-nak (Yong Chun Tang, Örök Tavasz Csarnok) nevezett helyiségében ültek mindig össze. Innen a stílus neve.
• A stílust a „Vörös bárkán“ bujkáló shaolin papok, és különféle titkos társaságok tagjai állították össze. A stílus neve itt egy jelmondat kulcsszavaiból származik.
A Wing Chun kialakulásáról úgy tűnik ellentmondásos történeteket őriztek meg a stílusirányzatok mesterei, de valójában ezek az ellentétek viszonylagosak.
1. Fejezet: A Shaolin templom története
A Shaolin templom történetéről egy elég jól összefogott leírást a képre kattintva olvashatok a Shanghai Napló oldalán.
A templom története
A Shaolin templomot az északi Wei-dinasztia Taihe korszakának 19. évében alapították (i.sz. 495). Első patrónusa Xiaowen császár (471–499) volt.
Az indiai születésű Buddhabhadra szerzetes, akit a kínaiak egyszerűen Batuónak hívták, 490 körül érkezett Kínába a selyemúton, aki élvezte a császár támogatását. Az uralkodó a Shaolin-templom alapításával is őt bízta meg. Batuo lelkiismeretesen végezte munkáját, a buddhista szentírások fordításának és a tanok prédikálásának szentelte életét.
527-ben Bodhidharma, az indiai mahajána buddhizmus 28. pátriárkája megérkezett a Shaolin templomba. Kilenc évig meditált a Wuru-csúcs barlangjában, és elindította a kínai chan hagyományt. Ezt követően Bodhidharmat a chan buddhizmus első pátriárkájaként tisztelték.
The Kung Fu Shaolin: Episode
(Angol nyelvű)
Shaolin harcos szerzetesek öröksége
Azok számára, akik tudásukat mélyítenék, több információt szeretnének megtudni, a képre kattintva olvasgathatnak kedvükre!
Örök tavasz csarnoka (Weng Chun Tong)
A mandzsu hódítás után módszeresen vadásztak a szerzetesekre, és az őket támogató klánokra.
A fujian-i kolostorban néhány mester egy új stílus kidolgozásán munkálkodott. A stílust szigorúan a titkos társaságok kiképzésére szánták. Ezért egy kevéssé ismert gyakorlatrendszert választottak ki. Az új rendszer gyakorlataihoz alapként a Daru és Kígyó stílust használták fel. Emellett felhasználták egyéb stílusok elemeit is, így kerültek bele a Tigris és a Sárkány stílusokban találhatók technikai elemek. Új gyakorlatok voltak a Lap sau sorozatok, ahol az alapok megmaradtak, a kombinációk módja megváltozott.
Mivel a kormányzat a fegyvereknek birtoklását halállal büntette, az új rendszerbe csak a kettős rövid kard használata került be. A kantoni rövid kard, vagy kettős rövid kard mérete és formája szinte teljesen megegyezik a háztartásokban használt húsvágó bárddal, különbség, hogy a kardon egy kézvédő is található. Így szükség esetén a húsvágó bárdot használhatták fegyverként.)
A hagyomány szerint a stíluson dolgozó mesterek a kolostor Weng Chun Tong-nak (Yong Chun Tang, Örök Tavasz Csarnok) nevezett helyiségében gyűltek össze. A stílus innen kapta a nevét. Az új stílus legkorábbi képviselői közül három mester ismert: Ji Sin (Zhi Shan), a kolostor apátja, s két apáca, Ng Mui (Wu Mei) és Yat Chan (Yi Chen).
2. Fejezet: Ng Mui
(illusztráció)
Ng Mui-t a Wing Chun rendszer alapítójaként tartják számon, az ő által kifejlesztett rendszer mint Wing Chun lett ismert a világban, az egyetlen nő által feltalált harcművészet.
A legenda szerint Ng Mui nemesi családban született, a Ming császári udvar tábornokának lányaként. Ennek a nemes pozíciónak köszönhetően hozzáférhetett az akkori legjobb oktatáshoz és a legkiválóbb Kung Fu tanárok tanították. Az évek során azt mondták, hogy több Shaolin művészetet, Wudang harcművészetet, valamint Yue Jia Quant is elsajátított. A Wu Mei Pai, a Dragon Style, a White Crane, a Five Pattern Hung Kuen és a Wing Chun Kuen megalapítóinak is köszönhető.
A Wu Mei Pai hagyomány szerint Ng Mui gyakorlatias stílusát a Tiltott Városban fejlesztette ki.
Az egyensúly és a láb erejének fejlesztése érdekében cölöpökön edzett, az általa kitalált minta szerint.
Amikor a szüleit megölték a Ming főváros mandzsu elfoglalásakor, a (legenda szerint Kwangsi tartományban található) White Crane Templomban keresett menedéket, és Qing-ellenes lázadóvá vált, és stílusát csak a templomon belül tanította.
Ng Mui és a Wing Chun (több változat ismert)
A [vingcsun] irányzatok Ng Mui Si Tai mesterre vezetik vissza eredetüket. A történet szerint, egy napon Ng Mui-t gyakorlás közben megszakította egy kígyó és egy daru küzdelme. Ng Mui megfigyelte a kígyót és a darut, megcsodálta a két állat harci módszerét. A harcot nézve, a látottakból ötleteket merített, a két állat taktikáját, és a mozgást az emberi test felépítéséhez igazítva elkezdte beépíteni azokat a saját, már jól fejlett harcművészetébe, aminek köszönhetően egy figyelemre méltó, új módszert hozott létre, amelyből végül Wing Chun is lett.
Ng Mui története szájhagyományon keresztül ismeret
Nem tudni, hogy életének egy-egy rövid időszakában mi történt vele.
Ng Mui Guangxiba utazott, ahol találkozott Miu Shinnel, és tanítványának fogadta, átadva neki kifinomult kifinomult harcművészeti tudását.
Miu Shin ötvözte Ng Mui Bak Hok Kuenjét az általa már gyakorolt kígyó stílus módszereivel, és megalkotta azt a stílust, amelyet végül Yim Yee lányáról Wing Chunnak hívnak.
Ng Mui átnevezte Sárkány-Tigris rendszerét Mui Fa Pai-ra. Manapság ennek a stílusnak számos változata létezik. A Mui Fa harci rendszere szinte azonos a testvérművészetekkel, mint például Bak Mei, Lung Ying, Southern Praying Mantis, Bak Fu és később Yan Kun Moon. Ezek a testvérrendszerek azt a koncepciót használják, hogy nagyon agresszívak legyenek a lehető legjobb védekező testtartásból.
Ng Mui apáca mivel elismert mestere volt a Shaolin harci művészeteknek, több stílus is alapítójaként tisztelik (Wing Chun, Ng Mui Paai, Sárkány Ököl).
Több, néha halálos kimenetelű küzdelemben vett részt.
Egy ilyen történet, mely szerint egy 14 éves fiú Fong Sai Yuk (Fang Shiyu) egy szerencsétlen kimenetelű harcba keveredett, és megölte ellenfelét, akinek apja, Li Ba Saan bosszút esküdött, s kihívta a fiút.
A 75 éves Ng Mui megpróbálta lebeszélni Li-t a harcról, ami nem sikerült, az apa hajthatatlan volt. Ng Mui úgy döntött, maga áll ki a fiú helyett. A küzdelemben, a papnő megpróbálta először hatástalanítani Li-t, anélkül, hogy az megsérülne, azonban a férfi jó küzdő volt. Végül Ng Mui egy rúgásával leterítette Li-t, amibe az belehalt.
Ng Mui menekülni kényszerül, s hosszabb vándorlás után rátalált a taoista Fehér Daru kolostorra, ahol biztonságban lehetett üldözői elől. (A templom a Sichuan és Yunnan határán lévő Daai Leung (Daliang) hegyen található. Yunnan az egyik legtovább kitartó tartomány, s a későbbiekben is az ellenállás egyik fészke.) A templomban tovább dolgozott az új stíluson. A buddhista szellemi alapok mellett megjelennek a taoista elvek is, főleg amik a yin-yang működésére vonatkoznak.
Rendszerének kidolgozása után Ng Mui elhagyta a Fehér Daru templomot. Az országot járva, a szerzetesi közösségekben oktatta az új stílust.
3. Fejezet: Yim Wing Chun
(illusztráció)
Ng Mui egyik útja alkalmával összeismerkedett egy fatsaan-i (Foshan) kereskedővel, Yim Yi-vel, aki egy alkalommal elpanaszolta, hogy lánya, Yim Wing Chun (Yan Yongchun) eljegyezte magát egy fiatalemberrel, de ezt egy helyi tolvajbanda vezetője nem hajlandó tudomásul venni, s magának akarja a lányt. Yim foglalkozott a harci művészetekkel, s lányának is megtanította, amit tudott, de ez kevés volt ahhoz, hogy a bandavezérrel elbánjon.
Ng Mui felajánlotta segítségét. Magával vitte Wing Chun-t, és tanítani kezdte stílusára.
Egy év után úgy látta, a lány képes lesz megküzdeni a tolvajjal. Mikor sor került az eseményre, a tolvaj megpróbálta lerohanni a lányt, de legnagyobb döbbenetére az könnyűszerrel hárította ütéseit, majd eldobta magától. A nyilvános küzdelem Yim Wing Chun győzelmével végződött, és egy csapásra híres küzdővé vált.
Végül Yim Wing Chun hozzámehetett választottjához Leung Bok Chau-hoz (Liang Botao).
Ezek után még három évig tanult Ng Mui-tól.
A buddhista szerzetesnő, Ng Mui, Yim Wing Chunt tanítja
4. Fejezet: Leung Bok Cha
Yim Wing Chun később hozzáment udvarlójához, Leung Bok-Chao-hoz.
A lány megtanította Ng Mui művészetét férjének, aki a stílust felesége tiszteletére Wing Chun Kuen-nek, azaz Gyönyörű Tavasz Öklének nevezte el.
A hagyomány úgy tartja, felesége halála után – annak kívánságára – Leung Bok-Chao útra kelt, hogy továbbadja tudását. Vándorlásai során találkozott egy fiatal orvossal – Leung Lan-Kwai-al, akit tanítványául fogadott.
5. Fejezet: A Vörös bárka legendája
Leung Lan-Kwai mutatta be Leung Bok-Chao-nak a Hung Suen Hei Ban – a Vörös Bárka Operatársulat tagjait, akik valójában Ching ellenes lázadók voltak, és különböző szabotázs akciókkal harcoltak a Manchu elnyomók ellen.
Egy ideig Jee Shim – a Shaolin egyik életben maradt apátja – is bárkájukon bujkált üldözői elől. Ez idő alatt a társulat tagjait a Shaolin egyik rendkívül effektív harci rendszerére tanította.
Leung Bok-Chao tudását tovább adta az operatársulat tagjainak.
Tanítványa volt többek között Wong Wah-Bo, Leung Yee-Tai, „Gao Lo” Chung, „Fa Jee” Ming, „Dgo Ngan” Shun, Lai Fook-Shun, „Dai Fa Min” Kam, „Hung Gun” Biu és mások.
6. Fejezet: Wong Wah-Bo
Wong Wah-Bo nem csak színésze volt a társulatnak, de a bárka kormányosa is. Állítólag nagyon ügyesen bánt a bárka irányításához használt hosszúbottal. Látván ügyességét, Jee Shim megtanította őt a Shaolin 6,5 pontos botjának használatára. A későbbiek során Wong Wah-Bo és Leung Yee-Tai – a közös gyakorlásaik során – beépítették a hosszúbot rendszerét a Wing Chun stílusba.
Leung Yee Tai és Wong Wah Bo később továbbadták tudásukat egy Foshan-i orvosnak, Leung Jan-nak.
Továbbá tanítványaik voltak Ng Siu-Lo, Ng Jung-So, Lui Yiu Chai, Lai Hip-Chi, Chan Yiu-Min, Yip Man és mások.
Ne verekedj (The prodigal son)
A film sajnos nem szinkronos.
7. Fejezet: Foshan – Dr. Leung Jan
Dr. Leung Jan ismert orvos volt Foshan városában. Közismert volt szerény kedves természetéről és magas szintű harci tudásáról. Számtalan kihívásos mérkőzés győzteseként nagyhírű kung fu mesterré vált. Győzelmeiről jó néhány történet terjedt el Kína szerte. Munkája mellett a Wing Chun tanításának szentelte életét.
Leung Jan gyakran és szívesen próbálta ki tudását, amivel kiérdemelte a „Kung-fu királya“ címet, s népszerűvé tette a stílust Fatsaan-ban. Ez persze még több próbálkoz kihívót vonzott, de Leung Jan olyan gyorsan győzte le azokat, hogy egy idő múlva a kihívók elmaradtak.
A Fa Jee utcában nyitotta meg iskoláját, amit mindenki csak Jan Sang Tong (Jan Úr Terme) néven ismert. Éveken át tanított és öregbítette a Wing Chun hírnevét Foshan-ban. Tanítványa volt többek között Wong Wah Sum, Leung Bak-Cheung, Yik Ying, Lai Yeung-Yin, Tse Biu, és Chan Wah Sun.
Leung Jan 73 éves korában visszavonult, és hazaköltözött szülőfalujába Gu Lao-ba. Azonban a tanítást ott is folytatta egészen 76 éves korában bekövetkezett haláláig.
Leung Jan számos tanítványa közül kiemelkedő képességű volt Chan Wah-Shun, aki továbbvitte mestere iskoláját annak visszavonulása után. Mesteréhez hasonlóan számos győzelemmel növelte stílusa hírnevét Foshan-ban. Chan Wah-Shun tanítvány
8. Fejezet: Chan Wah-Shun
Leung Jan esténként háza udvarán gyakorolt tanítványaival. Felfigyelt egy nagy termetű, erős férfira, aki minden nap a kapuból figyelte a gyakorlókat. Leung ismerte a férfit, tudta, hogy Chan Wa Seun-nak (Chen Huashun) hívják, s a piacon dolgozik pénzváltóként. Leung Jan látta, hogy Chan mennyire szeretne tanulni, így tanítványává fogadta. Chan Wa Seun munkájából kifolyólag többször be kellett bizonyítsa tudását. Hamar híre ment, aminek köszönhetően tanítványok is szegődtek mellé, ám ő híven a Wing Chun korábbi gyakorlatához: majd négy évtizedes oktatói gyakorlata alatt mindössze tizenhat tanítványt oktatott. A mandzsu császári udvarhoz is meghívták, de Chan visszautasította a felkérést. Arra hivatkozott, hogy ő nem kapta meg a teljes rendszert, így nem is tudja azt átadni.
A valódi ok az volt, hogy a Wing Chun „másik oldalát“, vagyis azt titkos társaságok tagjainak oktatta. Ennek számos nyoma fennmaradt. Ugyanakkor sok helyen ma is azt írják le, hogy Chan Wa Seun nem ismerte a teljes rendszert. Saját fiának Chan Yu Min-nek (Chen Rumian) is oktatta a rendszert, de a fiú nem mutatott túl nagy érdeklődést. Ezért menyének adta át tudását. Így Yu Min apja halála után kénytelen volt saját feleségétől megtanulni a Wing Chun-t. Chan Wa Seun-nak azonban az utolsó tanítványa lett a leghíresebb! Ő volt Yip Man (Ye Wen).
Foshan-ban. Chan Wah-Shun tanítványa volt Ng Siu-Lo, Ng Jung-So, Lui Yiu Chai, Lai Hip-Chi, Chan Yiu-Min, Yip Man és mások.
9. Fejezet: Ip Man (1893.10.01 – 1972.12.02.)
A Wing Chun legismertebb változatai a „Yip Man ágból“ kerültek ki, de ezen kívül számos változata fennmaradt, s ezek is főként Fatsaan környékén.
Ip Man egy gazdag család gyermekeként született Foshan-ban, és tradicionális kínai neveltetést kapott. 12 éves volt, amikor 1906-ban Chan Wah-Shun tanítványává fogadta, ekkor mestere 57 éves volt. Ip Man nagymester volt Chan Wah-Shun utolsó tanítványa. 1909-től Chan Wah-Shun romló egészségügyi állapota miatt nem tudta tovább tanítani Ip Man-t. A nagymester tanításait Chan Wah Shun, egyik legidősebb tanítványa Ng Chung-Sok vette át.
A 16 éves p Man Hong Kong-ba költözött. Hong Kong-ban híre ment, hogy Chan Wah-Sun és Ng Chung-Sok tanítványa a városba érkezett. Egyik osztálytársának (Lai) édesapja nagy harcos hírében állt Hong Kong-ban és egy baráti küzdelemre hívta ki Ip Man-t, amit ő elfogadott.
Egy vasárnap délután Ip Man ellátogatott a párbaj helyszínére, ahol meglátta kihívóját. Egy idősödő úr nézett vele szembe, ezért Ip Man teljesen biztos volt győzelmében. A párbaj elkezdődött és a kihívó könnyű szerrel legyőzte Ip Man-t. Ip Man egy második párbajt kért az idős úrtól, amit az idős úr mosolyogva el is fogadott. A második alkalommal is könnyedén győzedelmeskedett az őszülő mester. Ip Man nem értette mi történt, hiszen még sohasem találkozott ilyen precizitással, könnyedséggel, erővel és gyorsasággal. Ip Man egy szó nélkül, csalódottan távozott a párbaj helyszínéről. Egy héttel később Lai elmondta Ip Man-nak, hogy édesapja nem más, mint Leung Bik. Az a Leung Bik, aki a „Wing Tsun Király” Leung Jan fia, és aki a Ip Man mesterét Chan Wah-Shun-t is tanította. Ip Man-t ezután Leung Bik tanította, egészen 1911-ben bekövetkezett haláláig.
1917-ben a 24 éves Ip Man visszatért Foshan-ba, és rendőrtisztként dolgozott. Ekkor még nem indított hivatalosan Wing Tsun iskolát, csak néhány rokonát és kollégáját tanította. Később Ip Man feleségül vette Cheung Wing-Sing-et és négy gyermekük született. Két fiúk Ip Chun, Ip Ching és két lányuk Nga-Sum és Ip Nga-Wun. Ebből az időszakból Ip Man hat tanítványáról tudunk: Chow Kwong-Yue, Kwok Fu, Lun Kah, Chan Chi-Sun, Xu He-Wei és Lui Ying. Közülük Chow Kwong-Yue volt a legjobb, de kereskedő munkája miatt abbahagyta a Wing Tsun-t. Kwok Fu és Lun Kah Foshan-ban és Guangdong-ban tanítottak később. Chan Chi-Sun és Lui Ying Hong Kong-ba költöztek és nem fogadtak tanítványokat.
A második Kínai-Japán háború (1937 – 1945) alatt Ip Man Guangdong-ban lakott Kwok Fu tanítványával és csak a háború végén tért vissza Foshan-ban, ahol folytatta munkáját rendőrtisztként. 1950-ben Ip Man és családja Makaón keresztül Hong Kong-ba menekült. Hong Kong-ban Ip Man elkezdett Wing Tsun-t oktatni. Az iskolája sajnos nem volt sikeres, mert a tanítványai csak néhány hónapot töltöttek Hong Kong-ban. Kétszer költöztette iskoláját. Először Castle Peak Road-ra Sham Shui Po-ba, később pedig Lee Tat Street-re Yau Ma Tei-be. Ebben az időszakban néhány tanítványa Ving Tsun mesterré vált és elkezdték oktatni Wing Tsun-t saját iskolájukban. Ip Man tanítványai sokszor mérték össze tudásukat más harcművészekkel és sorozatos győzelmeik miatt a Ip Man nagymester iránti tisztelet egyre csak növekedett Hong Kong-ban, nagy hírnévre tett szert. 1967-ben Ip Man nagymester megalapította a Ving Tsun Athletic Association-t Hong Kong-ban, ami nagy sikernek örvendett.
A nagymester utolsó napjait a Tung Choi Street 149. alatti lakásában töltötte, míg 1972. december 2-án súlyos betegségben elhunyt. A Hong Kong-i Wo Hop Shek temetőben lelt végső nyughelyére.
Ip Man nagymester hatalmas örökséget hagyott maga után. Ez az örökség a Wing Chun Kung Fu, amit nélküle, ma már senki sem ismerne. Ip Man nagymester és a Wing Tsun az elmúlt évtizedben teljesen beépült a köztudatba, az életéről szóló filmek révén, melyekben Donnie Yen alakítja a nagymestert.
Ip Man nagymester híres tanítványai: Leung Sheung, Lok Yiu, Chu Shong-Tin, Leung Ting , Wong Shun Leung, Moy Yat, Ho Kam Ming, Victor Kan, Tang Sang, Lo Man Kam (unokaöccse), Ip Chun (fia), Ip Ching (fia), Bruce Lee (Lee Siu-Ling)
A történethez az alábbi oldalak szolgáltak forrássul:
chienhong.com
dynamicwingchun.hu
ewingchun.com
fatshaniwingchun.hu
fonixwingchun.hu
hu.wikipedia.org
kyuhnfaat.hu
shaolintemple.com
wingchun.hu
A képek forrásai:
applywingchun.gr
buddhaweekly.com
cstalumni.hk
kwokwingchun.com
nationthailand.com
offcolour.org
rgm.hu
shanghaibanelni.blog.hu
ukwingchun.com
wingchunholland.nl
wingchunjourney.co.uk