Egy kis bevezetővel kezdem.
A legtöbb, talán az összes [vingcsun]-nal foglalkozó oldalnak van olyan része, ami a stílusban alkalmazott technikák kínai megnevezését sorolja fel, mellette magyar jelentésükkel.
Ugyanakkor szinte minden stílus hagyománytiszteletből, kínaiul hivatkozik a technikáikra.
Sokáig így voltam ezzel én is, mígnem zavarni kezdett, néhány mozdulat és annak neve közötti összefüggés nehézkes, erőltetett magyarázata.
Vannak ugyanis technikák amelyek nem utalnak a mozgásra: például Hosszú Hídkéz, vagy Reteszelőkéz.
Végül úgy döntöttem sorra veszem a technikákat, és mindegyiknek olyan nevet adok ami véleményem szerint utal részben a mozdulatra, és a mozgásra is.
Igyekeztem azonban megőrizni a lehető legjobban az eredeti terminológiákban alkalmazott magyar fogalmakat.
Mielőtt még bárki a lista tanulmányozásába kezdene.
Sokakat megmosolyogtathatja, esetleg értetlenkedésre adhat okot a technikák nagy száma.
A [vingcsun]-ról az a hír járja, hogy végtelenül egyszerű, kevés számú, de hatékony technikákat alkalmaz.
Azt kevesen gondolják végig, hogy az alkalmazott technikák halmaza, részhalmaza a stílus összes technikájának. Ez igaz minden harcművészeti stílusra!
Aki úgy gondolja, hogy a [vingcsun] technikáinak száma kicsi, felfogásom szerint téved, mert nem kevesebb, pontosabban nem sok eltérést tapasztalni, más stílusokhoz viszonyítva.
Leegyszerűsítve a magyarázatot: a küzdelmi szituációk száma adott, amelyekre minden stílusnak meg kell válaszolnia, és a harcművészetek által adott válaszok nem térnek el lényegesen. A szembeötlő különbségek sok esetben a stílusokra jellemző sajátosságokból adódnak, és ezek valamilyen szinten, ha kis mértékben is, meghatározzák a megoldások számát.
A jegyzék ábécé sorrendben böngészhető.
Az AKR-ben használt nevek mellett néhány esetben feltüntettem a „kínai” vagy „japán” nevüket is. Az idéző jelet („kínai”, „japán”) azért használom, mert a kínai neveket angol fonetikus írással használom.
A technikák alábbi jegyzéke tehát csak a neveket sorolja fel. Hogy melyik név milyen technikára alkalmazzuk, a technikák ismertetésekor válik egyértelművé.
Alkarcsapás befelé
Álló Tenyérütés (Yan-Cheung – Jik-Cheung)
Alsó söprés alkarral
Alsó Szárnykéz (Dai-Bong-Sau)
Csapott Horogütés
Elfordított-állás (Ju sun ma)
Egyenesütés (Yat-Chi-Chung-Kuen)
Egyenesütés testre (Chudan Tsuki)
Egyenes-rúgás (álló lábbal)
Egyenes-rúgás (fekvő lábbal)
Elülső Tolókéz (Pak sau)
Fekvő Tenyérütés (Wong-Cheung)
Felemelkedőkar (Tie-Sau)
Felütés
Ferde Kéregetőkéz
Ferde Letevőkéz
Ferde Kézhát-csapott
Fogás (Lap-Sau)
Fordulás
Függőleges Kézhát-csapott
Gyakorlóállás (Yee Chi Kim Yeung Ma)
Haladólépés
Hasítókéz (Gaun-Sau)
Hátracsapó Tenyérütés
Hátrálólépés
Hátraütő Tenyérütés (Hau Gum sau)
Horogütés
Hosszú Kilépés előre
Hosszú Kilépés hátra
Hosszú Lenyomókar (Cheung kiu)
Karszabadítások (Tut sau)
Kéregetőkéz (Tan sau)
Kerülőkéz
Kerülőkéz alul
Kerülőkéz befelé
Kiemelő Szárnykéz
Kiemelőkéz
Kizárás vállal
Köríves-rúgás
Küzdőállás
Küzdőtartás (Sau chung)
Lábsöprés
Lefordulólépés (elől lévő láb nyit)
Lefordulólépés (hátul lévő láb nyit)
Lehúzó Kéregetőkéz
Lehúzókéz (Jut sau)
Lenyomás kifelé
Lenyomókéz (Gum sau)
Letevőkéz (Jum sau)
Megfordított Tenyérütés
Merítő Kéregetőkéz (Lau sau)
Oldallépés
Oldalazó-lépés
Oldalsó-rúgás
Ökölhátütés
Őrzőkéz (Wu sau)
Őrzőkéz (ökölben)
Ostorozó-rúgás
Pajzstartókéz (Lan sau)
Rövid Hátra-lépés
Rövid Kilépés
Rövid Nyesőkéz
Sorozatütés (Lin Wan Kuen)
Söprőkéz
Szárnykéz (Bong sau)
Terelőkéz
Térdrúgás
Tolókéz (Pak sau)
Vágókéz (Fak sau)
Váltakozólépés
Vízszintes Kézhát-csapott
A kép forrása:
goss.hu