Kiinduló alapelvek

Aki foglalkozott már tanítványokkal, többször hallhatta a nagy kérdést: „De mi van akkor ha…?” A kérdés mindig kéznél van és szinte a végtelenségig ismételhető. Ezt megelőzendő legelőször 10 úgynevezett kiinduló alapelvet, valamint néhány olyan fogalmat határoztam meg, amit elsőként kell megértenie mindenkinek, hogy a későbbiek során egyszerűbbek legyenek a magyarázatok.

  1. A technikák létjogosultsága
    A védekező részéről alkalmazott, az a technika (legyen az tanult, vagy ösztönös, véletlenszerű mozdulat), amellyel – még ha rossz hatásfokkal is, de – sikeresen elhárított, kivédett egy támadást, nem kérdőjelezhető meg!
    Ez érvényes a támadásokra is! A támadó részéről alkalmazott támadó technikára is.
  2. „Kész helyzet”: az adott körülményekből (testhelyzet, távolság, szögek, ütem, stb.) adódóan, azokkal összefüggésben végrehajtott mozgás.
  3. Minden elméletre igaz: hogy létezik olyan szituáció, amelyben az adott elv állítása igaz.
  4. Minden technikára igaz: hogy lehet olyan szituációt modellezni, melyben az adott módszer teljes hatékonysággal kivitelezhető.
  5. A támadó technikákat meghatározza a mozgáspályája (egyenesvonalú, köríves); iránya (frontális, ferde vonalú, oldalról, felülről, alulról, vagy hátulról érkező), dinamikája (gyenge, közepes erejű, erős). Ugyanez érvényes a védekező technikákra is.
  6. Egy adott támadásra csak olyan, a támadásnak megfelelő védekezés alkalmazható, mely a támadással azonos ütemen belül kivitelezhető!
    Fontos, hogy a védekező mozdulatra hatással vannak a támadó mozdulat szabta körülmények, azokhoz a védekező mozgás jellemzőinek alkalmazkodnia kell!
  7. Adott mozgás a gyakorlás során, ugyanazon a mozgáspályán addig tartható fenn, amíg a gyakorlók a mozgást meghatározó dinamikát ellenőrzött formában, azonos mértékben a mozgásnak megfelelően változtatják meg.
  8. Adott szituációra egy bizonyos válasz csak akkor lehetséges, ha a körülményeket a meghatározott formában rögzíteni tudjuk.
  9. Adott szituációra több válasz technika is alkalmazható, ha a Fogadó a körülményeket a maga előnyére, szándékosan tudja formálni.
  10. A Fogadó mozgásával – térbeli elhelyezkedésével, vagy egy adott kontaktus megtartásával – befolyásolhatja a támadó lehetőségeit, ezzel jelentősen mértékben korlátozhatja a támadó mozdulatok számát, fajtáját, vagy kizárhatja a támadó kezeit, lábait egy esetleges akcióból, gyengítheti a támadás hatásfokát.

E tíz pont talán segíthet abban, hogy egy-egy szituáció könnyen magyarázható legyen, és elejét vegyük a felesleges „És mi van ha…?” típusú kérdéseknek.

Vissza az Elméletek menübe

A lap elejére
error: A tartalom védett!!!